Lake Mungo (2008) ausztrál horror
Már hivatkoztam rá, mint jó film. Valóban az. Rég nem láttam ilyen vér nélküli filmet, amin ennyire lehetett félni. Bevallom, először azt hittem, hogy valódi, ez abból adódik, hogy dokumentum filmként volt megcsinálva és azt se tudtam mit indítok el, csak belenéztem mit sikerült letöltenem. Aztán ott ragadtam. Ilyen még egy filmmel történt meg: a Száll a kakukk fészkére.
Az ismeretlentől való félelemre épül. Mint ál-dokumentumfilm műfajú film valószínűleg nem fog bekerülni minden idők legjobb filmjei közé, mint ahogy egy gangsta rap szám is nehezen kerül a legjobb zenék közé, bár van rá példa (2PAC). Meg aztán lehet, csak nekem tetszett. Nincsenek félelmetes részek, ilyesztő, horrorisztikus jeleneket. Olyan, mint amikor a baráti körben valaki ijesztő történetet mesél az esti tábortűznél. Az elmosódott felvételek nem zavaróak, valahogy nem a képi világba szeret bele az ember, hanem magába a borzongásba.
Ismeretlenül megnézve jobb volt, mintha elolvastam volna az ajánlást. Abban nagyon emlegetik a "sötét titkot" ami napfényre kerül. Nem volt az annyira sötét és nem is volt nagyon köze semmihez. De enélkül is nagyon izgalmas volt, kár elrontani egy ilyen néző csalogató fogással.
A történet rendkívül egyszerű, életszerű, ami nagyon tetszik. Egy lány belefullad egy tóba, madj paranormális dolgok kezdenek történni a házban. Később kiderül, hogy a kisöcsi szórakozott, illetve próbált segíteni anyuéknak, vagy talán mégse? Finoman, igényesen van megkomponálva a kísértet lány arca. Az ismeretlentől, természetfelettitől való félelemre alapoznak, egy ősi, belénk kódolt érzésre.
Egy első osztályú kísértetes film.
1. kép: a kísértet
